A konfliktusok okai és típusai

Helyi konfliktus

Körülbelül 6-7 évvel ezelőtt kaptunk egy telefonhívást. A telefonáló jelezte, hogy egy észak-magyarországi településen súlyos konfliktus alakult ki, s kérte, a szolgálat azonnal menjen a helyszínre, és segítsen a helyzet megoldásában. A telefonáló helyi lakos, a település szlovák kisebbségi önkormányzatának tagja volt, aki a a helyi önkormányzat óvodabezárási és körzetesítési szándékát „kisebbségellenes” lépésnek tartotta. Az 1000-1200 fős településen három népcsoport – cigányok, szlovákok és magyarok – laknak. A cigány és a szlovák kisebbségi önkormányzatnak az volt az álláspontja, hogy az óvodabezárás „kisebbségellenes lépés, itt diszkriminációról van szó”. A probléma tehát értékalapon fogalmazódott meg.

Annyi időnk volt csak – mert azt mondták, égető a helyzet –, hogy felhívjuk az önkormányzatot, és elmondjuk, óvodaügyben szeretnénk egy megbeszélést összehívni. Ám mivel nem volt bent sem a polgármester, sem a jegyző, hagytunk egy üzenetet. Később a titkárnő visszatelefonált nekünk, hogy rendben van, másnap kettőkor mehetünk.

A másnapi megbeszélésen megjelent a szlovákok és a romák képviselője, az óvodavezetés, és ott voltak a települési önkormányzat vezetői, a polgármester és a jegyző is. A megbeszélés mintegy öt perce tarthatott, amikor kiderült, hogy a települési önkormányzat egyáltalán nem akarja bezárni az óvodát. Ebben a helyzetben próbáltuk kideríteni, hogy mi történt, mi vezetett a konfliktus kialakulásához.

A falu jegyzője (ennek majd később lesz jelentősége) nem helyi lakos volt, három faluval odébbról járt ide. A vegyesbolt tulajdonosa is egy másik településen élő férfi. Ő szállított az óvodába kéthetenként tartós élelmiszereket, tésztát, rizst, krumplit. Általában az áru szállítását követően ment be a számlával az önkormányzathoz, hogy kifizessék. Egy alkalommal a települési önkormányzat olyan helyzetbe került, hogy a számláján gyakorlatilag nem volt pénz. (Strukturális konfliktuselem: az önkormányzatok esetében is előfordulhat, hogy nem tudnak kifizetni egy néhány tízezer forintos számlát). A bolttulajdonos tehát nem jutott a pénzéhez, ezért a következő alkalommal – előzetes értesítés nélkül – nem szállított az óvodába. Az óvoda ebből azt a következtetést vonta le, idézem: „A település vezetői ki akarják éheztetni az óvodát. Arra akarják őket kényszeríteni, hogy feléljék az összes tartalékukat, és akkor ez majd alapot teremt arra, hogy ezt az óvodát be lehessen zárni.”

Felmerülhet a kérdés: miért nem kérdezték meg valakitől, hogy mi a valóságos helyzet? Ez egy kicsi település, az óvoda távolsága az önkormányzattól körülbelül 100-150 méter. A válasz egyszerű, bár kissé abszurd. Azért nem kérdezték meg, mert a polgármester (aki helyi lakos) nem volt a faluban, külföldön volt. A jegyző és a boltos pedig nem falubeli származású, azaz „gyüttmentnek” számított. Az óvoda vezetői azt gondolták – nem tudatosan végiggondolva, inkább ösztönösen cselekedtek –, hogy ők nem fognak ilyen gyüttmentekkel szóba állni és kérdéseket feltenni nekik (kapcsolati és értékalapú konfliktuselem). Ezzel az információhiányos helyzettel azonban kezdeni kellett valamit (információs-kommunikációs konfliktuselem), valamilyen módon fel kellett oldani az információhiányból és az ezzel egy időben létező kommunikációképtelenségből adódó feszültséget. Valakinek eszébe jutott, hogy itt valamiféle ártó szándék bújhat meg a háttérben, ami akár az óvoda bezárásához is vezethet. Ezt az érzést, elképzelést az óvoda vezetője közölte valakivel, aki néhány perccel később úgy adta tovább másoknak: „Azt hallottam E.-től, hogy valószínűleg bezárják az óvodát.” A ’hír’ pillanatok alatt elterjedt a településen. A történethez hamarosan „hitelesítő információk” kreálódtak. (Minden emberben létezik a lelki igény, hogy ha egy abszurd történetet elhitt, akkor ahhoz megteremtse azokat az (ál)valóságpilléreket, amiken ez a történet megáll). Így egy nap alatt már azt is tudta az összes falubeli, hogy milyen típusú és színű mikrobusz fogja majd hordani a gyerekeket a körzetesített óvodába. Honnan és mikor fog indulni, mikor érkezik vissza, és szülőknek milyen nehézségeket fog okozni napi időbeosztásuk kialakítása során.