A mediáció alapfázisai
Nyitó szakasz
A nyitó szakasz a mediációs megbeszélés elindítását szolgálja. Első lépéseként az érdekelt felek és a mediátor bemutatkoznak egymásnak, majd a mediátor ismerteti a mediáció folyamatát és a mediátor szerepét. A felekkel közösen alakítják ki a megbeszélésre vonatkozó alapszabályokat és a megbeszélés időhatárait.
A nyitó szakasz céljai:
- megfelelő, tárgyalásra alkalmas légkör kialakítása (bizalom);
- a mediációs megbeszélés folyamatának megismertetése a résztvevőkkel;
- az alapszabályok meghatározása;
- a résztvevők elvárásainak tisztázása.
A mediációs eljárás nyitó szakasza döntő fontosságú a megfelelő eljárási rend és a pozitív, bizalomteli légkör kialakításában. Ez alapvető módon befolyásolja a mediációs megbeszélés egészének sikerét, ezért alapos előkészítést és rendkívül nagy odafigyelést igényel. A megbeszélés folyamán a közvetítő (és esetleges segítője) visszautalhatnak az itt elhangzott információkra.
A mediációs megbeszélés nagy odafigyelést igénylő, gyakran feszültséggel teli esemény. Gondoskodnunk kell arról, hogy a külső körülmények a lehető legjobban segítsék a figyelem-összpontosítást, és semmi esetre se legyenek kiegészítő feszültségforrások. A helyiséget úgy rendezzük/rendeztessük be, hogy senki ne érezze magát kényelmetlenül vagy bármilyen szempontból hátrányos helyzetben.
A megbeszélés kezdetén kérjük meg a résztvevőket, hogy röviden mutatkozzanak be. Erre akkor is kerítsünk sort, ha a résztvevők ismerik egymást. A bemutatkozás funkciója ugyanis nemcsak a résztvevők kölcsönös megismerése, hanem az egész mediációs processzus komolyságának demonstrálása is. Ezzel (is) sugalmazzuk a résztvevők számára, hogy itt nem egy folyosói veszekedés, hanem egy megoldáskereső megbeszélés kezdődik.
Azonosítsuk a résztvevőket, tegyük egyértelművé, hogy ki kezdeményezte a mediációt, ki volt az elfogadó fél. Minden résztvevőnek köszönjük meg, hogy jelenlétével segíti a megbeszélést. Méltányoljuk a felek hajlandóságát, hogy problémájukat mediációs eljárás keretében kívánják megoldani.
A résztvevők gyakran feszülten, frusztráltan és szkeptikusan lépnek be a megbeszélésnek helyet adó helyiségbe. A mediáció ismeretlen számukra, ráadásul olyan emberekkel kerülnek közös térbe, akikkel vitában állnak, akikre haragszanak, akiknek „igazát” megkérdőjelezik. Ebben a légkörben kell a mediációt elkezdeni, ilyen körülmények között kell a feleket őszinteségre, nyíltságra és egymásra figyelésre bírni. Ha a mediátor a kezdet kezdetén elismeréssel illeti a felek együttműködési készségét, az a mediáció további szakaszaira is jó hatással lesz.
A mediátornak ajánlott előre eldönteni, hogy a megbeszélés során kötetlenebb vagy hivatalos hangnemet használ. Ha azt érezzük, hogy a feleknek inkább a magázódás, a hivatalos hangvétel a megfelelő, használjuk azt! Legyünk következetesek, mindegyik féltől ugyanazt várjuk el! Bizonyos esetekben, a mediáció előkészítő szakaszában előfordul, hogy a konfliktusban érintett felekkel különböző kommunikációs viszony alakul ki (tegeződés – magázódás). Ügyeljünk, hogy ne borítsuk fel az egyensúlyt, vagyis ebben az esetben mindkét féllel egyformán hivatalosan beszéljünk.
