Tanulási útmutató
Összefoglalás
Ennek a leckének az a célja, hogy segítse Önt annak felismerésében, hogyan oldja meg saját konfliktusait.
Önállóan megoldható feladatok
Mielőtt a tananyag olvasásához hozzákezdene, gondolja át, volt-e Ön konfliktushelyzetben élete során! Nyilvánvalóan többször megesett Önnel, ezért idézze fel azt a konfliktust, amelyik valamilyen oknál fogva a legnagyobb hatást gyakorolta Önre!
Válaszoljon a kérdésekre!
- Kivel/kikkel került konfliktusba? Önmagával? Családja valamely tagjával? Ismerősével? Munkatársával? Valaki mással?
- Mi volt a konfliktus tárgya? Miért alakult ki Önök között ellentét? Mennyi időbe telt Önnek megérteni a konfliktus okát?
- Milyen érzések, félelmek alakultak ki Önben a konfliktus során?
- Részt vett a kívülálló fél a konfliktus kezelésében, megoldásában?
- Megoldódott-e a konfliktus?
- Ha igen, milyen módon?
- Változott-e Önnek a konfliktusokhoz való viszonya?
A konfliktusok az élet különböző színterein
Konfliktusmegoldási szokások 2010-ben Magyarországon
A címben foglalt állítást igazolja az Infotárs projekt keretében Simon Dávid és Tausz Katalin által a helyi konfliktusok és előítéletek tárgyában végzett kutatás (erről bővebben a bevezetőben olvashat), melynek során megkérdeztük a konfliktusok gyakoriságát és megoldási módját az élet különböző területein.
A kutatás során arról érdeklődtünk a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérségek 18 éven felüli lakónépességére reprezentatív, 500 fős minta résztvevőit megkérdezve, hogy mit tesznek általában konfliktus esetén. A kapott válaszok nagyon biztatóak a konfliktuskezelési kultúránk tekintetében, hiszen a válaszadók 58 százaléka azt mondta, hogy megpróbálja megbeszélni a problémát, és közösen keresi az érintettekkel a megoldást. A válaszadók kb. harmada igyekszik csendben maradni, legfeljebb magában bosszankodik, és mindössze 12 százaléka akar mindenáron győzni, azaz akaratát érvényre juttatni. Kicsit másként vélekedtek azonban a megkérdezettek, ha a közvetlen környezetükben élőkről (másokról), vagy éppen általában a Magyarországon élőkről kérdeztük őket.
Magukat és közvetlen környezetüket inkább visszahúzódóbbnak, vagy a probléma megoldására törekvőnek tartják, míg általában másokat a mindenáron győzni akarók körébe sorolják. Erről tanúskodik a következő ábra.
Mit tesz Ön, és hogyan vélekedik mások viselkedéséről konfliktus esetén Ön melyik típusba sorolja magát?
Megkérdeztük azt is: a válaszadó hogyan gondolkodik arról, ahogy kezelik a konfliktusokat, vitákat?
A megkérdezettek közel kétharmada elégedett volt önmagával, kb. egyharmaduk úgy vélekedett, lehetne kicsit erélyesebb, erőszakosabb, s mindössze 6 százalékuk ismerte el, hogy néha kicsit túl erőszakos, erélyes. Alábbi ábránk szemlélteti a megoszlást.
Hogyan gondolkodik arról, ahogy Ön kezeli a konfliktusokat, vitákat?Ön melyik típusba sorolja magát?
Több kérdést tettünk fel arra vonatkozóan, hogy a kérdezettek milyen gyakran kerülnek konfliktusba a környezetükben (családban, szomszéddal, boltban, munkahelyen, önkormányzattal stb.), és ilyen esetben mit tesznek.
Anélkül, hogy az adatokat teljes részletességgel bemutatnánk, állítjuk, hogy a konfliktusainkat szeretjük „házon belül” elrendezni. Elenyésző arányban fordul elő, hogy egy-egy konfliktus megoldásához külső segítséget kérnénk, intézményes megoldást keresnénk. Pedig egy külső fél, főként egy megfelelően képzett mediátor – ahogy azt a lecke elején is láthatták – akár a súlyos, elfajuló konfliktusok esetén is megfelelő segítséget nyújthat.
Tananyagunk segítségével pedig Ön is tudatosabban viszonyulhat konfliktusaihoz.
