Tanulási útmutató
Összefoglalás
Ennek a leckének az a célja, hogy Ön megismerkedjen a konfliktus fogalmával, megközelítéseivel, és ezen ismeretek révén megértse a konfliktusok természetét. A tananyag áttekintésével aktivizálhatja a szociálpszichológia modulban megszerzett ismereteit.
A konfliktusokról általában
A konfliktus fogalma
A konfliktuskezelés tanulmányozásához mindenekelőtt e tevékenység tárgyának, a konfliktusok alapvető jellemzőinek, az okoknak és a konfliktusok fázisainak megértése szükséges. Ezen alapvető tulajdonságok ismerete nélkül a konfliktusok felismerése és elemzése nehéz és esetleges. Rosszul felismert, tévesen diagnosztizált konfliktus esetén a probléma megoldására, kezelésére tett kísérletek, erőfeszítések nagyon könnyen tévútra jutnak, s „jó esetben” hatástalanok, rossz esetben konfliktusgerjesztő hatásúak lesznek.
Egy-egy közösség, csoport, intézmény életében gyakorta áll elő olyan helyzet, amikor a közösség tagjainak választ kell adniuk valamilyen kérdésre, meg kell oldaniuk valamilyen, a szereplők életében kisebb-nagyobb jelentőségű problémát. A problémák jelentkezését az abban érintettek mindig valamilyen konfliktushelyzetként élik meg. Ahhoz, hogy e konfliktushelyzeteket kezelni legyünk képesek, tudnunk kell, hogyan is értelmezzük a konfliktus fogalmát.
Mit nevezünk konfliktusnak?
A „Konfliktusok és előítéletek” című modul első leckéjében megismerkedhettünk a konfliktus fogalmával, ismételjük át mégegyszer!
A konfliktus fogalmának különböző szemléletű meghatározása
A konfliktus (a latin confligo „összevet, [fegyveresen] összecsap, megütközik, perlekedik” szóból származik) egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg (Szekszárdi). Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző (Wikipédia).
Konfliktus: lat., összeütközés, nézeteltérés, harc, küzdelem (Értelmező Szótár).
„ A konfliktus pszichológiailag olyan helyzet, amelyben egyidejűleg, megközelítően azonos erősségű ellentétes irányú erők hatnak az egyénre” (Lewin l975: 357).
A konfliktus két vagy több részt vevő fél céljai között észlelt összeférhetetlenség, amit az egyik fél akar, azt a másik saját érdekeit sértőnek látja (Smith és Mackie 2004).
Különbséget kell tenni konfliktus és ellenséges, antagonisztikus magatartás között. A szociális konfliktusok mindig szociális interakciókat jelentenek, míg a magatartások vagy érzések csak előfeltételei a konfliktusoknak, de nem torkollnak feltétlenül konfliktusba (Cooser 1967).
A konfliktus két vagy több fél között fennálló feszültség, nézeteltérés, érdek, érték vagy célkitűzés tekintetében; a felek közötti egyet nem értés, feszültség; mikor két vagy több érintett fél közül valamelyik azt érzékeli, hogy ami számára lényeges, fontos, ahhoz mások negatívan viszonyulnak (Jávor és Rozgonyi 2007).
Konfliktusként értelmezendő minden társas helyzet vagy folyamat, amelyben két vagy több társas egységet legalább egyfajta ellentéteket hordozó pszichológiai kapcsolat vagy legalább egyféle ellenséges interakció köt össze (Fink 1968).
Ebben a leckében a konfliktusdefiníciókat a megközelítések szempontjából csoportosítjuk.
