A konfliktushelyzetek kimenetei
A legnagyobb közös nyereség
A „legnagyobb közös nyereség” állapot eléréséhez elengedhetetlen a megoldásorientált konfliktuskezelési attitűd, annak előbbiekben részletezett jellemzőivel (bizalom, információmegosztás, kooperáció, érdekek összegyeztethetősége).
Képzeljünk el egy családot két szülővel és két gyerekkel! A lakásukban konyha, a konyhában fridzsider, a fridzsiderben egy darab citrom. A két gyerek rivalizálni kezd, összevesznek azon, hogy melyiküké legyen a citrom. És mind a kettő azt mondja, hogy nekem ez a citrom kell.
Ön szerint milyen kimenetelei lehetnek a szituációnak?
Az egyik gyerek megkaparintja a citromot, ez az ő szempontjából egy ÉN-GYŐZELEM („A” fél győzelme).
A másik gyerek kaparintja meg a citromot: „B” FÉL GYŐZELME.
KOMPROMISSZUM: A konfliktusban szereplő gyerekek azt mondják: „Na rendben van, ne torzsalkodjunk itt, vágjuk ketté a citromot!” Ez megoldás, legalábbis annak látszik. Ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy kezdetben mind a ketten az egész citromot akarták, akkor az eredeti pozíciójukhoz képest – amit az „egy citromot akarok” pozíciónak nevezhetünk – ez a megoldás visszalépés.
Előfordulhat az is, hogy elkezdenek egymással ordítozni, a szülők kijönnek a konyhába, elveszik a citromot, elfenekelik mind a két kölköt. Ilyenkor alakul ki a VESZTES-VESZTES JÁTSZMA, mert citromjuk sincs, és még ráadásul el is náspángolták őket.
Ha ők vannak egymással olyan viszonyban, hogy felteszik a kérdést: „Na figyelj, mire kell neked az a citrom?”; akkor a másik mondhatja – nem biztos, hogy ezt fogja mondani, de mondhatja – például azt, hogy én limonádét szeretnék inni, és ehhez kell nekem a citrom. A másik meg mondhatja azt, hogy én meg mákos beiglit akarok csinálni, és bele akarom reszelni a citrom héját a töltelékbe.
Ebben a pillanatban, amikor ez a két információ elhangzik, egy látszólag összeegyeztethetetlen érdekellentét összeegyeztethetővé válik. Ehhez az információt egymással meg kellett osztani. És ebben a pillanatban az egyik gyerek kicsavarja a citrom levét, a másik lereszeli a héját, s mindenkinek az érdekei, szükségletei kielégítést nyertek. A konfliktus megoldódott, létrejött a „legnagyobb közös nyereség” állapota, minden résztvevő jól jár (klasszikus WIN-WIN kimenetel).
Ennek az az addicionális eredménye, hogy amennyiben ez így történik, a következő alkalommal még könnyebben fognak megegyezni. Az effajta konfliktusmegoldás ugyanis bizalmat is épít.
Ha valaki egy adott helyzetben megállapodik egy (vagy több) másik féllel, ha közösen megoldanak egy konfliktushelyzetet, akkor jobban fognak abban bízni, hogy a következő alkalommal is meg fognak tudni vele állapodni. Ennek következtében a következő konfliktusmegoldási folyamat már nem a nulláról kell, hogy induljon. A feleknek rendelkezésükre áll egy „bizalmi ugródeszka”, ami segít elkerülni a kezdeti nehézségeket.
A fent példában vázolt rendszer zárt és statikus. Adott két gyerek, a gyerekek érdekei, egy citrom, egy adott nap adott órája, perce, amikor ez a történet zajlik. Ki lehet-e lépni ebből a rendszerből?
Igen, méghozzá kétféle módon:
- Az egyik az erőforrás-bővítés, ami ebben az esetben nem jelent mást, mint hogy el kell menni a közértbe, és venni egy további citromot. Ehhez természetesen bizonyos feltételeknek teljesülniük kell:
1. fel kell ismerni a citrombeszerzés lehetőségét;
2. kell, hogy legyen elérhető közelségben egy olyan bolt, ahol általában lehet citromot kapni;
3. az adott boltban, az adott időben kapható legyen citrom;
4. a példában szereplő családnak legyen pénze citromra;
5. legyen meg a hajlandóság arra, hogy valaki elmenjen citromot vásárolni;
Az ilyen típusú megoldásra a valós életben is nagyon sokszor van lehetőség, ám a konfliktushelyzetben levők többnyire nem élnek vele.
- A másik „kiút” az egész rendszernek egy idődimenzióban való elhelyezése, ami annyit tesz, hogy az adott pillanatban nem lehet mit tenni, mert nincs zöldséges, nincs citrom, nincs pénz, nincs kedvük lemenni, és így tovább. De azt mondja az egyik gyerek („A” szereplő): „MOST nekem nem is olyan fontos ez a citrom, mert van itthon narancs, vagy iszom majd csapvizet stb., vigyed azt a citromot!” Ez esetben joggal számíthat arra – de megint csak hangsúlyoznunk kell, hogy nem feltétlenül fog bekövetkezni –, hogy egy következő alkalommal, egy másik időpontban ugyanígy felépül ez a rendszer, azaz a korábbi esetben győztes, „B” szereplő azt fogja mondani: „Oké, most legyen a tiéd ez a dolog, mert számomra kevésbé fontos.”
A személyközi konfliktusoknak jellemzően öt kimenete van. Ezek a következők:
- Én nyerek
– Te veszítesz 
- Én veszítek – Te nyersz
- Én is veszítek – Te is veszítesz
- Én nyerek most – Te majd egy következő alkalommal nyersz
- Én is nyerek – Te is nyersz
