A szembesítő modellek olyan speciális konfliktuskezelési technikák, amelyek célja a megbocsátás, bocsánatkérés, a sértett kárának valamilyen formában történő jóvátétele.
A szembesítő modellek alapvető célja, hogy a konfliktus által okozott károkat helyreállítsa, miközben a kárt okozó aktívan részt vesz a felelősségvállalásban, a jóvátétel kidolgozásában.
A helyreállító igazságszolgáltatáson belül, a szembesítő modellek alkalmazása során a közvetlen érdekeltek aktívan vesznek részt annak meghatározásában, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban rendbe hozni a tett elkövetésével okozott sérelmet.
Ennek alapvető követelményei a következők:
Alapvető szembesítő modellek:
1. Resztoratív mediáció
A resztoratív mediáció az általános közvetítői eljárás eszközeivel igyekszik orvosolni egy adott normaszegés által okozott kárt.
2. Konferenciamodellek
A resztoratív technikákban használatos konferenciamodellek alapja, hogy a normaszegő személy a hozzá legközelebb álló személyek, családtagok segítségével, erőforrásaival, együttműködésével tudja megoldani, jóvátenni az általa okozott sérelmet. A leggyakrabban alkalmazott modellek a következők:
A resztoratív mediáció során az általános mediáció eszközeit használjuk egy adott normaszegés, károkozás, szabályszegély által okozott konfliktus megoldására.
Minden esetben a felek - a sérelmet elkövető és a sértett - érdekeinek kölcsönös megértése van a középpontban. Mivel a mediáció egy jövőorientált folyamat, a közvetítői eljárást ennek figyelembe vételével kell irányítani. A resztoratív mediációban is az érdekek és a szükségletek kifejezése a leghangsúlyosabb, illetve annak a megtalálása, hogy mivel lehet jóvátenni a sértett részére az elkövető által okozott sérelmeket.
Hazánkban jelenleg az igazságszolgáltatás területén is alkalmazzák a resztoratív mediációt, erről a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. Törvény rendelkezik.
A folyamat során a felek képesek lesznek megérteni egymást. Maguknak kell megfogalmazniuk érzéseiket, mozgósítaniuk kell erőforrásaikat, ki kell mondaniuk szükségleteiket, elvárásaikat.
A mediátortól támogatást kapnak, hogy közösen, egymással együttműködve dolgozzák ki a számukra megfelelő és elfogadható megoldást.
A résztvevők önértékelése, önbecsülése, önismerete növekszik a folyamat során, ami hozzájárulhat a másik fél megértéséhez, elfogadásához.
A folyamatot lezáró megállapodás mindenképp írott formában készüljön, teljesíthető legyen, mindkét fél érdekeit vegye figyelembe. Egyértelmű legyen a teljesítés határideje, az elvárt jóvátétel fogalma, illetve a nem teljesítés következménye.
A tananyag az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” című programja keretében készült. A program megvalósulásához a támogatást a Munkaerő-piaci Alap terhére az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja.
