Minden konfliktusban sérülhetnek az érintett felek érdekei. Ha pozitív kimenetelű is a konfliktus, maga a részvétel időt és energiát emészt fel, és elvon bennünket más, hasznosabbnak ítélt tevékenységtől.
A konfliktushelyzetekben a felek gyakran indulatosan viselkednek. A józan megfontolás helyett sok esetben az érzelmek vezetik szavaikat és cselekedeteiket, s ezzel óhatatlanul is bántják a másik felet. A versenyhelyzet gyakran átveszi a személyiség feletti uralmat és már csak a másik mindenáron való legyőzése válik fontossá.
A konfliktus gyakran megosztó hatású. Mind a résztvevők, mind a környezet úgy érezheti, valamely fél pártját kell fognia, érzelmileg is állást kell foglalnia, s ez elveszi a józan belátás képességét. Egy kiterjedt, hosszú ideig tartó, elmélyült, többszereplős konfliktus „eszkalálódhat”.
A kép a "szekértáborok" illusztrációjaAz ún. „szekértáborok” között félreértés, bizalmatlanság, gyanakvás, akár agresszió is kialakulhat. Ebben az esetben a konfliktus veszélyezteti a benne részt vevő személyek, a közösség, az intézmény békéjét, működését. Hosszú távon az ilyen konfliktus leronthatja, végső esetben ellehetetlenítheti annak a közösségi rendszernek, intézménynek a működését, amelyben fellép.
A konfliktushelyzetekben – különösen azok egyes típusaiban, illetve szakaszaiban, amelyekre később térünk ki – gyakran lehetetlen a felek közötti partneri viszony kialakítása, ennek hiányában pedig nem jöhet létre az összefogás a megoldás érdekében.
A konfliktushelyzetben a szereplők gyakran nem tudnak elmozdulni álláspontjukról, ebben az esetben a konfliktus megoldása ellehetetlenül. Tipikusan ilyen helyzetek a válások, amelyek többségében a bíróságnak kell rákényszerítenie döntését a felekre.
A konfliktusok hatékony kezeléséhez arra van szükség, hogy az érintettek a konfliktusok pozitív oldalait állítsák középpontba. Ez ad lehetőséget arra, hogy megnyíljon egy olyan kommunikációs tér, amelyben meghatározhatók a konfliktuskezelés keretei, s a pozitív felfogás az egyén számára is motivációt jelent a megoldásban való részvételhez.
A konfliktus pozitív oldalai az alábbiakban foglalhatók össze:
Szekszárdi Júlia tanulmányában a konfliktusok pozitív pedagógiai funkcióit emeli ki, s felhívja a figyelmet arra, hogy ezek beépíthetők a pedagógiai folyamatba. Ezek a funkciók a következők:
A konfliktusok pozitív oldalainak előtérbe állítása az iskolákban azért különösen fontos, mert – amint azt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jelen projektje keretében elkészült tanulmányok bizonyítják – „a diákok vitarendező beállítódását is leginkább az befolyásolja, hogy milyen tanári konfliktusmegoldási gyakorlatot észlelnek az iskolájukban.”
William Stilwell – Jere Morton: A konfliktus az élet része, a háború elkerülhetőA tananyag az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” című programja keretében készült. A program megvalósulásához a támogatást a Munkaerő-piaci Alap terhére az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja.